A Pannonia Bio Zrt. ezúton teszi közzé az alább olvasható tájékoztatását

A Scope Ratings GmbH hitelminősítő intézet legfrissebb minősítésében megerősíti a Pannonia Bio Zrt. BB+ stabil kibocsátói minősítését, valamint a társaság nem alárendelt, biztosított adósságára adott BBB minősítését.

Közlemény

A Pannonia Bio Zrt. 30 és 50 milliárd forint közötti összegű, hosszú távú NKP kötvények kibocsátását vette fontolóra, hasonlóképp a cég 2019-es 15 milliárd forintos kötvénykibocsátásához, ezúttal azonban várhatóan hosszabb futamidő mellett.

A Pannonia Bio BB+ stabil hitelminsősítést ért el a Scope hitelminősítésén

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának résztvevőjeként a Pannonia Bio BB+ stabil értékelést  kapott a Scope hitelminősítő cégtől. 

A PANNONIA BIO MAKROGAZDASÁGI HATÁSA MAGYARORSZÁGON

A Pannonia Bio megújuló etanolgyártása a helyi mezőgazdasági közösségeket ötvözi a beruházásokkal, az innovációval és a prémium takarmányok elállításával. Beszállítói – a társaság felé történő értékesítések révén – jövedelemre tesznek szert, és hozzáadott értéket, valamint munkahelyeket teremtenek. Ezért az etanol előállításához szükséges nyersanyagok növelik a keresletet a gazdaság egyes ágazataiban.

A MAGYAR ETANOL SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGE

Korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre az unió közlekedésében az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. A Hétfa által készített tanulmány (2014) szerint a megújuló etanol csökkentő hatása jelentős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. A kukoricából származó magyar etanol éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos költsége versenyképesebb, mint a közlekedési ágazatban jelen lévő más, alternatív megújuló üzemanyagoké.

A NÖVÉNYTERMESZTÉS FENNTARTHATÓ MEGKÖZELÍTÉSE

Az Utrechti Egyetemen működő Copernicus Institute of Sustainable Development egy közelmúltbeli tanulmánya szerint a bioüzemanyagok fenntartható előállításának biztosítására irányuló szakpolitikáknak – általánosságban véve – az erőforrás-hatékonyság és a termelékenység növekedését kell ösztönözniük a nyersanyag-előállítás terén, emellett a földhasználat kérdésével is foglalkozniuk kell. E két cél a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló európai tanácsi következtetésekben (Európai Tanács, 2014) fogalmazódott meg. Az egyetem tudósai által végzett kutatás azt mutatja, hogy a földhasználat közvetett megváltozása a növénytermesztés fenntartható megközelítése révén enyhíthető, sőt akár fel is számolható.